Írók, akik megjósolták a jövőt

Olykor azt kívánjuk, bárcsak rendelkeznénk a jövőbe látás mágikus képességével, épp úgy, ahogy a most következő, látnoki intuícióval megáldott tollforgatók, akik nem voltak restek képzeteiket papírra vetni az utókor számára.

Kísérteties mai szemszögből visszatekinteni ezekre a varázsgömbként működő szerzeményekre, melyek “fikciós-próféciaként” megjósolták többek között a Titanic elsüllyedését, vagy a Holdra szállás történelmi pillanatát.

1. George Orwell

forrásért kattints a képre

Orwell világhírű disztópikus kötetében, az 1984-ben a felügyelő állam minden eszközt bevet, hogy megfossza a polgárokat egyéniségüktől és független gondolataiktól. Az 1984 ismertette meg a világot a Nagy Testvér fogalmával, akinek figyelmét semmi sem kerülheti el, és a Gondolatrendőrséget, amely kamerás televíziót használ a párt tagjainak otthonában. Innentől pedig már nem is kell annyira elrugaszkodnunk fantáziavilágunkban. Elég csak az adatgyűjtő internetre, az óriási befolyással bíró közösségi médiára, a magánszféránkba beférkőző modern technikai vívmányainkra gondolni, hogy ha átvitt értelemben is, de napjainkra valóban igazzá váljon a szállóige: “A nagy testvér mindent lát.”

2. Mary Shelley

forrásért kattints a képre

A Frankenstein a világirodalom egyik legmeghatározóbb műve, melyet valójában a kor tudománya ihletett. Mary álmában látta az “istentelen” tudománnyal foglalatoskodó diákot, aki sápatagon teremtménye fölé hajol. S bár a könyv maga nem konkretizálja a szörny születési körülményeit, ám egyes kutatók úgy vélik, a kor elektromossággal kísérletező professzorai hatottak az ifjú írónőre hajmeresztő újjáélesztő gyakorlataikkal. De ki gondolta volna még akkor, hogy ez az olvasók ezreinek képzeletére ható mű közvetve megjósolja majd a szervátültetést, a kisülés hatására történő újjáélesztést vagy az elektromos stimuláláson alapuló terápiás kutatásokat.

3. Jules Verne

forrásért kattints a képre

Utazás a Hold körül című 1870-ben megjelent tudományos-szatirikus regényében Verne hősei igyekeznek eleget tenni a címben foglaltaknak, feladva a leckét az eljövendő asztronautáknak. Bár a szereplők nem léphettek az égitest felszínére, példájukat követve 1969-ben az Apollo-11 űrhajósai büszkén jelentették a Holdról: A Sas leszállt. Verne – aki előre megjósolta ezt a történelmi pillanatot – így is kivette részét a világraszóló eseményből. Neil Armstrong a regénybeli parancsnoki űrhajó után elnevezett Columbia űrhajóban emlékezett meg az íróról. További érdekesség, hogy Verne az alumíniumot választotta a lövedék anyagának – ahogy az Apollo-11 modulja is alumínium ötvözetekből készült -, holott annak komolyabb felhasználására 20 évvel később álltak rá a gyártók.

4. H. G. Wells

forrásért kattints a képre

A science fiction egyik legnagyobbja amellett, hogy roppant termékeny szerző volt, társadalomkutatói éleslátással és prófétai képességgel egyaránt rendelkezett. A fölszabadult világ című kötete – amely tulajdonképpen megjósolja az atomenergia-kutatást – még Szilárd Leót, a nukleáris láncreakció, vagyis az atombomba létrehozásának felismerőjét is inspirálta. Wells világháború előtt kiadott könyvében olyan uránalapú gránátokról tesz említést, melyek sugárzást bocsátanak ki és emberi életek sokaságát pusztítják majd el a jövőben. Több mint harminc évvel később, 1945-ben a Manhattan terv keretében Harry S. Truman amerikai elnök elrendelte a bombázást Hirosimára és Nagaszakira.

5. Jonathan Swift

forrásért kattints a képre

Jonathan Swift 1726-ban született regényében egy kalandozó családapa utazásain keresztül ismerhetünk meg olyan különleges vidékeket és kultúrákat, mint Lilliput vagy a nyihahák országa. Noha Gulliver fantasztikus úti céljai megjelenésük óta sem váltak valósággá, a Laputa repülő szigeten tett látogatása alkalmával olyan csillagászati kitekintőt tesz, amely előrevetíti a jövő felfedezéseit. Az elméleti tudományokban jeleskedő szigetlakók két holdra lesznek figyelmesek a Mars körül. Ez a felfedezés több mint egy évszázaddal később a való világban is helyesnek bizonyul: Asaph Hall 1877-ben Arész hadisten két fiáról, Phobosznak (krátereinek nevét tiszteletből Gulliver karaktereitől kölcsönözték a tudósok) és a Deimosznak nevezi el az általa felfedezett, Mars körül keringő holdakat.

+1 Morgan Robertson

forrásért kattints a képre

Morgan Robertson A Titan végzete (eredetileg Hiábavalóság) címen jelentette meg szerzeményét, mely egy SS Titan nevezetű, vízzárró rekeszei által elsüllyeszthetetlennek hitt hajóról íródott. A jéghegynek ütköző tengerjáró története megjelenésekor nem váltott ki nagy irodalmi visszhangot, tizennégy esztendővel később, 1912. áprilisát és a Titanic elsüllyedését követően azonban valóságos legendává vált. A fiktív és a valóban létező hajót érintő hasonlóságok döbbenetesen pontos tényekben köszönnek vissza:  mindkét hajó az első útján süllyedt el, jéghegynek ütköztek, mentőcsónakhiány okozta az utasok vesztét, továbbá a hajók műszaki adatai és a tragédia részletei is számos ponton megegyeztek.

 

Forrás ITT, ITT, ITT és ITT