Emlékezetes menyegzők az irodalomból

Nagyon a véghajrában vagyunk az esküvőnket illetően – alig várom, hogy megmutassam nektek az egyedi könyves dekorációt. Az irodalmi érdekességek begyűjtésére bár kevesebb kapacitás jut, helyette ilyen és ehhez hasonló cikkötletek ugranak be, mint az alábbi lakodalmas különkiadás. A házasságkötés az emberi élet természetes része, így kedvenc olvasmányainkban is bőven találunk példát emlékezetes frigyekre. Számotokra melyik volt a legfelejthetetlenebb?

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Rögtön egy kakukktojással kezdem ezt a tematikus listát. Noha a világirodalom legtöbbek által várt egymásra találását taglalja Austen regénye, az írónő végül úgy döntött, – hűen a realista romantika műfajához – nem részletezi a főszereplők egybekelésének megindító ceremóniáját.

A menyegző napját megörökítő egy sor azonban van olyan humoros, hogy minden érzelemdús leírásnál szélesebb mosolyt csaljon az arcunkra. “Akármilyen erős volt Mrs. Bennetben az anyai érzés, mégis boldog volt az esküvő napján, amikor megszabadult két legérdemesebb leányától.” Persze, ettől függetlenül az 1995-ös BBC sorozat záró képkockái örökre bevésődtek valamennyiünk emlékezetébe.

George R. R. Martin: Kardok vihara

A Trónok harca könyvsorozat népes rajongótábora számára nap mint nap adódnak friss pletykák egyes őrült jelenetekről, melyek a legtöbb esetben aztán az eluralkodó hype miatt nem váltják be a reményeket.

Nem úgy mint a híres vörös nász! Ilyen menyegzőt a valóságban senki sem kívánna, még a legrosszabb ellenségének sem. George R. R. Martin sokkolta olvasóit megrázó történetszövésével, pedig a vérfürdőbe torkolló frigy nem áll messze a valóságtól. A fekete vacsoraként elhíresült mészárlás a XV. században esett meg. II. Jakab király tanácsadói úgy vélték, a befolyásos Douglas klán tagjai veszélyt jelentenek hatalmukra, ezért a számukra rendezett vacsorán lefejeztették őket.

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Valószínűleg az utolsó dolog, amit hallani kívánunk az esküvőnkön az, hogy szeretett választottunknak már lapul egy hitves a padlásán. Jane sem gondolja, hogy a formaságból feltett, “van-e bármi akadálya…?” kérdés végül épp az oltár előtt állva válik valósággá, vagy rémálommá.

Mr. Rochester felesége, Bertha Mason őrülten tengeti napjait Thornfieldben, ahol ideje nagy részében a házban bolyong – vagy rosszabb napokon gyújtogat. A kiábrándult, összetört Jane elmenekül a hír hallatán, de képtelen feledni a férfi iránt érzett szerelmét. Szerencsére a boldog befejezés így sem marad el. Bár keserves önmegismerés és veszteség után, de második nekifutásra Jane Mr. Rochester felesége lesz.

Ian McEwan: Vágy és vezeklés

Ígérem, lesz még mesébe illő egybekelés a listában, de nem mehetünk el szó nélkül McEwan Booker-díjas regényének tragikus véletlenei és döntései, azok visszafordíthatatlan, súlyos következményei mellett. Ahogy a házasság, úgy sajnos ezek is egy egész életre szólnak…

Az élénk gyermeki fantáziával megáldott Briony tévesen nővére, Cecilia szerelmét, Robbie Turnert vádolja Lola kuzinjuk megerőszakolásával, ezzel szörnyű események láncolatát indítja el. Lola végül épp tényleges megerőszakolójával lép frigyre. Bár a  regény középpontjában nem a házasságkötés áll, lényegi témái – a megbocsátás, a jóvátétel, a feloldozás – megkerülhetetlenek, ha két ember úgy dönt, hogy összeköti az életét.

Diana Gabbaldon: Outlander- Az idegen

Claire második nászútját tölti férjével, amikor egy kőkör varázslata folytán 1743-ban találja magát a Skót Felföldön. A háborútól és portyázó klánoktól sújtott tájon baljóslatú intrikák veszélyeztetik a nő életét és szívét. Utóbbit a nagybetűs férfi, egy lovagias harcos, Jamie Fraser ejti rabul, kinek feleségeként Claire védelmet élvezhet Black Jack rémtetteitől.

Számomra ez a legszebb irodalmi menyegző a listában a maga esetlenségével, bűnös felhangú ártatlanságával – hiszen Claire tulajdonképpen már férjnél van, csak egy másik században. A szívmelengető, őszinte, lektűri túlzásoktól mentes jelenetek pedig nem árulnak zsákbamacskát eme két szép ember ígéretes közös jövőjét és halhatatlan szerelmét illetően.

 

Charles Dickens: Szép remények

És akkor ennyit is a szépségről – mint azt a mellékelt kép is mutatja – ugyanis Miss Havishamre kellő jóindulattal sem igaz a gyönyörű ara kifejezés. Az esküvője napján elhagyott kisasszony a menyegző foszladozó, rothadó díszletei között éli életét, fogadott lányát, Estellát pedig a férfiak megleckéztetésére neveli.

Az olvasó jóval Miss Havisham tragikus fordulatot vett menyegzője után kapcsolódik be a történetbe, mégis az az érzése, hogy az idő megállt. Dickens kimagasló művében gótikus részletességben tárulnak elénk a pusztuló esküvői lakoma részletei, a poros sütemények és a sárguló esküvői ruhában szenvelgő Havisham, aki nem rest keresztbe húzni mások boldog álmodozását.

Stephenie Meyer: Alkonyat sorozat

Óriási várakozás előzte meg Stephenie Meyer szimbolikában gazdag románcának beteljesülését, melynek egyik fő motívuma épp a választás szabadsága, ami az esküvői jelenetben csúcsosodik ki igazán. A jelen kor irodalmának egyik mérföldköve volt az olvasók szemében, amikor a számtalan megpróbáltatást követően Bella végül kimondta az oly nagyon vágyott igent vámpír szerelmének.

Az esküvő a gyermekkor végének, a kapcsolat – és ezzel a lány jövője – megpecsételődésének allegóriáját zárja le. Alice-nek hála vizuálisan is fantasztikus élmény volt a nem mindennapi pár egybekelése, akik számára az örökkön örökké bizony nem pusztán egy üres közhely.