Írókról

Írók, akik már nem érhették meg könyvük megjelenését

Kazsimér Nóri 2020-05-13
A legtöbb író arról álmodozik, hogy gazdag alkotói örökséget hagy maga után, de az ebbéli elismerésből érthető módon még haláluk előtt szeretnének valamelyest részesülni. Egyesek úgy tartják, a most következő, posztumusz kiadott írások szerzői legjobb művük megjelenését voltak kénytelenek elszalasztani. Lássuk, mely szerzemények maradtak gazdátlanul az írói folyamat egyik legmeghatározóbb állomásakor. 

Sylvia Plath – Ariel

A kritikusok által magasztalt Az üvegbura még az írónő életében megjelent, a világhírű regény mellett azonban Plath tehetségét inkább a költészetben csillogtatta meg. Az öngyilkosságért hibáztatott volt férj, Ted Hughes által szerkesztett, 1965-ben megjelent Ariel az első kötet volt, mely a szerző halála után látott napvilágot. Később aztán készült egy gyűjtemény is az írónő verseiből, melyet Pulitzer-díjjal ismertek el.
–

Stieg Larsson – Millenium trilógia

Larsson eredetileg újságíró volt és soha egyetlen regényt sem írt, mielőtt 2002 nyarán megálmodta a sikeres Millenium trilógiát. Tervei szerint tíz kötet született volna a történetből, és a bevételeket jótékony célra fordította volna. Miután eladta az első három részt egy svéd kiadónak, Larsson 2004-ben szívrohamot kapott, így sajnos nem érhette meg a műveit méltán megillető nemzetközi diadalt.
–

Mihail Bulgakov – A Mester és Margarita

Bulgakov talán mindenkinél hosszabb időn át dédelgette élete főművét – tizenkét évig dolgozott úgy, hogy a kézirat csak az asztalfiók tartalmát bővítette.  Miután 1940-ben meghalt, könyve teljes terjedelmében még 1967-ig nem került publikálásra, kizárólag meglehetősen cenzúrázva. Az egyetemes irodalom egyik csúcsának tekintett szerzeményt páratlan érdeklődés fogadta, több film és televíziós sorozat is készült belőle. 
–

Jane Austen – Meggyőző érvek

Úgy tartják, a Meggyőző érvek nem pusztán az utolsó, hanem egyben Austen legérettebb és legjobb alkotása. A regény mindössze hat hónappal az írónő halála után jelent meg, pedig Austen 1817 márciusában még örömmel írta unokahúgának, hogy új köteten dolgozik, mely tizenkét hónap múlva már olvasható lesz. A kiváló mű igazi fordulat, a megszokott elemek mellett a nemesség komoly kritikája hat át a sorokon.
–

Mary Ann Shaffer, Annie Barrows – Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság

Bár a kiadatást elfogadták, a könyv szerkesztője olyan változtatásokat kért, amelyek jelentős átírást igényeltek, ezért a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot az elhunyt Mary unokahúga, Annie Barrows írta át. A könyv születése egyébként kalandos. Mary eredetileg egy másik sztori kutatására indult, amikor egy vihar miatt lezárták a Csatorna-szigeteki Guernsey repülőteret. Az ottani könyvesboltban várakozva aztán számtalan történetet talált a második világháború utáni német megszállásról, mely iratok ihlették utolsó, szívet melengető kötetét.
–

J. R. R. Tolkien – A szilmarilok

J. R. R. Tolkien mitológiai hátteret felölelő kiadványát a szerző halála után, apja kézirataiból Christopher Tolkien válogatta össze és szerkesztette könyvvé. A szilmarilok vázlatait Tolkien még az első világháború idején kezdte el írni, hogy aztán élete végéig folyamatosan bővítse. Úgy gondolta, ez a nyelvészeti játék nem érdekelné az olvasókat, ám A hobbit megjelenése után azok tovább ostromolták: ez az ösztönzés tette lehetővé többek között A Gyűrűk Ura megírását is.

–

Szabó Magda – Nekem ​a titok kell

Szabó Magda posztumusz megjelentetett kiadványaiból lassan minden évre jut egy, ám ezek jobbára vegyes fogadtatásban részesülnek – a legendás írónő talán nem véletlenül hagyta azokat kiadatlanul. Ugyanakkor ezek között is akad pozitív példa. A Nekem a titok kell című kötet a gazdag életműsorozat egy kivételes darabja. A könyvben napi- és hetilapokban, folyóiratokban megjelent művek fonódnak össze: novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek – megannyi műfaj, megannyi személyes téma és bonyolult érzelem.

 

kiemelt kép ITT