Egy könyvnyi mediterrán manna a léleknek * A toszkán titok értékelő

Ez a könyv a lehető legjobbkor talált rám! A monoton karantén-melankóliában – apró tökéletlenségei ellenére is – úgy kellett minden oldala, mint egy falat kenyér. (Vagy ha nagyon autentikus akarok lenni, mint egy falat ciabatta). Azt mondják a hozzáértők, hogy a D vitamin nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, Angela Petch romantikus családregénye éppen olyan, mintha napfénybe harapnánk: szívmelengető, reményteli és ízig-vérig olasz. 

A könyvről

Senkinek sem könnyű. Egyik napról a másikra vált minden, amit eddig jól ismertünk ijesztően bizonytalanná. Talán épp a jelen nehézségei miatt esett annyira jól a lelkemnek képzeletben elutazni a festői toszkán tájakra, melyeket Anna, a főhősnőnk is bejárt édesanyja  izgalmas múltja után kutatva.

Az erkélyünkön olvasva olykor megcirógatott a langyos szellő, éreztem az ínycsiklandó paradicsomszósz illatát, a friss bazsalikom, a házi sajtok, a presunto zamatát, és lelki szemeim előtt a szürke városi kép lassan átalakult a toszkán falucskák zöldellő lankáivá, terrakottaköves utcácskáivá.

A történet szerint Anna szíve majdnem megszakad, amikor elveszíti édesanyját, Inest. A hagyatékban egy halom régi, olasz nyelvű levélre bukkan. A naplóbejegyzések nyomán Anna eljut a hegyek közt megbúvó, varázslatos kis toszkán faluba, Rofellébe, ahol lassan összeállítja a múlt darabkáit. Rájön, milyen boldogan telt az édesanyja ifjúkora Toszkána vadregényes, hegyes-völgyes vidékén, és megtudja, hogyan vetett véget ennek az idillnek a háború kitörése. Anna előtt feltárulnak a múlt titkai az anyjáról, aki annak idején a partizánmozgalom tagjaként kivette a részét a küzdelemből, és egy sebesült angol katona életét is megmentette, de nem sejti, hogy Ines titkai az ő életét is fenekestül felforgatják majd…

View this post on Instagram

A héten érkezett ez a mediterrán gyönyörűség az @athenaeum_partvonal_kiado jòvoltábòl, melyet már a beharangozása òta vártam – a blog tavaszi olvasmányokat listázò cikkèben is megemlítettem. 😊🌷 Ha már a valòságban nem, képzeletben utazzunk el Angela Petch romantikus családregénye segítségével, érezzük az olasz ízeket, merüljünk el a festői toszkán táj hangulatában, kövessük nyomon Anna nosztalgikus mùltkeresését és ugorjunk fejest a jelen tartogatta izgalmakba! #atoszkántitok #otthonolvasok #olvasnijó #olvasás #maradjotthon #angelapetch #bookblogger #bookflatlay #bookphotography #booksofinstagram #booksbooksbooks #bookaddict #bookblog #readingtime #readersofinstagram #reader #igreads #igblogger #énisolvasok #fyvoneblog #athenaeum #spring #flatlaystyle #instahun #instagood #instamood #olvasnimenő #olvasnijo #bookaholic #bookaddict #bookworm

A post shared by F Y V O N E (@fyvone_blog) on

A tökéletes karanténolvasmány

Akár ez is lehetett volna az értékelés címe, hiszen a kötet nem pusztán az utazós tematikával – üdítő volt 344 oldalra elhagyni képzeletben a lakást -, de a történet üzenetével is erősen reflektál a jelenlegi keserű-bús állapotokra. Az írónő tett róla, hogy a kötet letétele után reményteli útravalóval folytassuk mindennapjainkat, így szerencsére nem nehezedett még több érzelmi súly az olvasóra.

A két szálon futó – váltott szemszögben megírt – cselekmény múltban játszódó vonala Ines története, még a jelen eseményeit Annával, Ines lányával éljük át, aki igyekszik felgöngyölíteni édesanyja titkait, hátha azok az ő jelen életében felmerülő bizonytalanságokra is válaszul szolgálnak.

Ines hol idilli egyszerűségben, hol pedig elképzelhetetlen szörnyűségek között töltött élete nem csupán Annának, de most nekünk, olvasóknak is tanulságul szolgálhat. Nincs olyan borzalom, melyet ne tapasztalt és ne élt volna már túl az emberiség, és nincs olyan kilátástalanság, amelyből ne lehetne talpra-állni a kitartás, a bátorság, a remény és az összefogás segítségével.

Egy falatnyi Olaszország

Ebbe az elbűvölő műbe Olaszország minden esszenciáját belefacsarták. Annával együtt az egyhangú vegetációt hátrahagyva fejest ugrunk a hamisítatlan olasz, pezsgő hangulatú mediterrán miliőbe, ahonnan aztán nincs megállás.

Az események oldalról oldalra pörögnek, nem engedik, hogy kikacsintsunk fantáziakalandozásunkból, és a temperamentumos mellékkarakterek is adnak egyfajta dinamikát a történéseknek. Itt feltétlen kiemelném a a mozgalmas, roppant filmszerű leírórészeket. A korábban még nem olvasott, kifejező hasonlatok, az aprólékos ismertetők tényleg mindent elkövettek a teljes átélés érdekében.

Ezenfelül Angela Petch fáradhatatlan kutatással tanulmányozta a történelmet. Az érzékletesen lejegyzett nehézségek dacára bőven akadt könnyű olasz finomság, amin örömmel csámcsoghattunk. A tagliatellét egy csipet romantikával, a cappellettit nyomozós izgalmakkal és családi kalamajkával bolondítottuk meg, hogy aztán az egészet leöblítsük egy pohárka hűs, happyend illatú limoncelloval.

Annyira sikerült belemelegednem ebbe az itáliai atmoszférába, hogy én még néhány receptötletet is szívesen olvastam volna a kötet hátuljában, kapcsolódva a különböző fejezetekhez.

Az ördög a karakterekben… 

Azonban az élet és ez a könyv sem fenékig panna cotta. Ahogy Ines háborús emlékei és későbbi, nem kevésbé könnyű tapasztalásai könnyeket csaltak a szemembe, legalább úgy szerettem volna még visszaadni Anna karakterét a szerzőnek további kidolgozásra. A két nő egymással párhuzamba helyezése még inkább kidomborította a kettejük közti különbségeket.

Petch érezhetően mélyebben kötődött a múlt Olaszországának eseményeihez és főhőseihez, amely sajnos nem egyszer visszaköszönt a jelen hiányosságaiban. Anna látványosan egydimenziósra sikeredett a kezdetben naiv, ugyanakkor vakmerő, egyértelmű jellemfejlődést és bölcsességet mutató Ines mellett, kinek nagy érdeklődéssel követtem naplóbejegyzéseit.

Szerencsére a két központba helyezett nőalak markáns mellékszereplőket kapott maga mellé, akik valamelyest elmaszatolták a kettejük közti jellembéli határvonalat. Épp olyanok voltak, mint amilyeneknek az olaszokat minden előzetes benyomás nélkül is képzeljük: vendégszeretőek, hangosak, szeretetteliek.

Összességében

Milyen ironikus, hogy ezekben a nehéz időkben is az a nép nyújt vigaszt egy könyvön keresztül, amelyik a leginkább megszenvedi a mostoha körülményeket. A toszkán titok márpedig simogatás a bezárt léleknek. A legjobbkor villantja fel előttünk az örökké újrakezdés reményét, ugyanakkor nem akar több lenni egy valóságot néhány órára kikapcsoló, lebilincselő családregénynél. De azt hiszem, nekünk most ez is több, mint elég.

Részletek:

Athenaeum, Budapest, 2020

344 oldal

Fordította: Novák Petra