Irodalmi merengések életről, kapcsolatokról, veszteségről * A barát értékelő

Sigrid Nunez története az ellentmondások könyve: rövid terjedelme ellenére komótos, megrágós olvasmány; a fülszöveg vázlatos felvezetője csupán ízelítő, megannyi nehéz téma között csapongunk a naplószerű textusban; és az egyszerű borító alapján noha azt gondoljuk, jó kis átvezető kötet lesz két nagyobb falat között, rá kell jönnünk, hogy a rövidke szöveg mély irodalmi élményt rejt magában.

A történetről

A barát című kötet a beszerzés után egyre több platformon jött szembe velem, és egyre többen magasztalták az egyébként Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazott szépirodalmi kiadványt. Nunez nem titkolja, hogy bennfentes az írói világban, és ez az őszinte különcség végigvonul azon az önmagában sem unalmas lírai világon, mely az írónő tolla nyomán megelevenedik.

A fülszöveg szerint egy nő váratlanul elveszíti barátját és mentorát. Nem elég, hogy meg kell megbirkóznia a veszteséggel, de ráadásként hozzá kerül a férfi kutyája is, akit senki nem akar befogadni. Apolló, a termetes és idősödő dán dog szenvedése csak fokozza saját gyötrelmét, mégis elhatározza, hogy nem hagyja magára az állatot. Miközben a kettejük között kialakuló kapcsolat egyre mélyül, a nő, aki amúgy írással foglalkozik és írásszemináriumokat tart, fokozatosan távolodik el a külvilág realitásától, és válik saját gondolatainak, emlékeinek és Apollónak a rabjává. A helyzet, amelyet a külvilág egyre veszélyesebbnek tart, mégis különös jutalommal, egyfajta kegyelmi állapottal kecsegtet.

View this post on Instagram

Számomra ilyen egy tökéletes vasárnap délelőtt, ti hogy vagytok ezzel? 😊 Sigrid Nunez National Book Award nyertes szerzeménye a gyász témáját dolgozza föl meglepő, mégis valahol kiszámíthatò mòdon, miközben azt a bravùrt is képes meglépni, hogy egyedi, frappáns, lélekemelő marad. Beck Zoli ekképp nyilatkozott a műről: "Okos, de nem bölcs, művelt, de nem hivalkodò, szellemes és nem közhelyes." Ti mit olvastok ezen a szép napon? 😊 @librikonyvkiado #sigridnunez #abarat #bookflatlay #bookblogger #book #bookishfeatures #bookish #bookworm #booksbooksbooks #bookstagram #olvasnijó #énisolvasok #mutimitolvasol #sundaymood☀️ #igreads #igblogger #bookflatlay #flatlay #reading #bookphotography #beautifulbooks

A post shared by F Y V O N E (@fyvone_blog) on

Négy lábbal az irodalomban

Nunez szép vaskos irodalmi önéletrajzot tudhat magáénak. Konkrétan 1995 óta publikál, sőt, a legnevesebb amerikai egyetemeken tanította az írás csínját-bínját. Ha valaki, hát ő ismeri a szépírók misztikus szubkultúráját, az alkotói folyamat minden attribútumát, azt a befolyásos szerzőkből álló elit közeget, melyről a magamfajta zöldfülű tollforgatók csak hallomásból tudnak.

Szerencsére nem is rest elereszteni apró gondolatfoszlányait erről a titokzatos körről, így kevés olyan sarkalatos pontja van a miliőnek, melyet ne érintenénk – nagy örömömre persze. Van itt terítéken írói válság, felcsillan a poéta szerepkör esszenciája, szemináriumi pillanatok, a kreatív tevékenységhez való viszonyulás számos formája, és megjelennek a kortárs közösségeket is utolérő társadalmi változások.

A házikedvenc-literatúra témákat meglepően jól ötvöző kötetben roppant szórakoztató játék volt beazonosítani azt a hihetetlen mennyiségű utalásrészletet, melyet az írónő szinte minden egyes oldalon elhintett. Ráadás, hogy ezeket sosem öncélúan szúrta be a mondatok közé, és külön pikantériát adott a történetnek, hogy feltártuk, mit gondolt az adott kérdésről Virginia Woolf, Rilke vagy épp Kundera.

Ne ítélj a borítóról

Ugyanakkor a puritán csomagolás és a hátoldalon beharangozott kétdimenziós tartalom csupán csalétek az intelligens, témák között bohém módon ugrándozó lelki monológhoz, melyhez valójában nem is az írás, sokkal inkább egy jámbor, öreg dán dog adja a csatornát.  Apollón, a nagyra becsült mentor kutyáján keresztül először a gyász kérdésköre bontakozik ki a szemünk előtt, hogy aztán egyre mélyebbre ásva a kérdésekben a kötődésen, a múlandóságon, a depresszión, öngyilkosságon, az írói lét viszontagságain és a kapcsolatokon is elmerengjünk.

A néma, maga módján mégis oly beszédes Apollo kezdetben még kényelmetlen teher, majd emberi vonásokat öltő, társas kapcsolatokat helyettesítő menedék, a veszteség feldolgozásának terápiás eszköze. Az elbeszélő és Apollo közti ragaszkodásnak, különleges bizalomnak hála amellett, hogy a szeretet, a barátság és a veszteség megindító története ez, egy véget nem érő, olykor humoros, olykor pedig szívhez szólóan hétköznapi vallomás is. Mintha csak odaadó lelki társának öntené ki a szívét a szerző egy csésze kávé fölött.

Finom stílus, velős tartalom

A barát az ellentmondások könyve, de talán sokkal jobban illene rá a meglepetések könyve jellemzés. Egy ilyen szelíd, kutyás kiadványra hajazó köntös még sok könnyed élményre vágyó olvasót lephet meg szofisztikáltságával, finom rétegeivel, különleges stílusával.

A komoly témák ellenére is képes valahogy a felszínen maradni, nem fekszi meg a gyomrunkat a filozófiai barangolás, mert mindvégig ott bujkál egyfajta pozitív felhang, az irányított történetvezetés pedig – a végén egy kis csavarral – nem engedi, hogy a levegőben maradjunk ennyi magvas gondolat között levitálva.

Összességében

A barát nem mindennapi olvasmányélmény, egyszerre bohó és morfondírozós próza. Mintha Nunez végig játszana velünk, a mesélő tökéletlenségeiben, esetlenül feltett nagy kérdéseiben magunkra, saját életünkre, veszteségeinkre ismerünk, hogy aztán a kellő pillanatban továbblépjünk, mely momentum kétségkívül hamarabb jön el, ha elég bátrak vagyunk rábízni magunkat egy hűséges barátra.

Részletek:

Libri, Budapest, 2019

212 oldal

Fordította: Hoppán Eszter