A női lét viszontagságai * Három nő értékelő

Általában véve sosem könnyű egy több száz oldalas történetről átfogó, informatív, ugyanakkor figyelemfelkeltő, de spoilermentes részletekkel teletűzdelt ajánlót írni. Mégis, vannak könyvek, melyekről az átlagosnál is nehezebb szólni, mert az apró összetevőkben, a tűpontosan eltalált hasonlatokban, a végletekig összetett karakterek belső, intim világában rejlik valódi esszenciájuk. Pontosan ilyen Lisa Taddeo érzékeny írása is.

A könyvről

Oly sok minden ez a könyv: tömény, őszinte, megrázó, szemfelnyitó, szenvedélyes, keserű, tabudöntögető, bölcs, életszagú, szomorú, tanulságos. Mivel alig egy napja tettem csak le, bőven tudnám még sorolni az attribútumokat, melyek közül ha választani kellene, gondolkodás nélkül a kötelezőt emelném ki. Mert az. Minden nőnek. Sőt férfinak is. Legalább egyszer az életben.

A fülszöveg szerint Lisa Taddeo szerzeménye betekintés ​a vágyba: három amerikai nő szexuális életének megragadó igaz története. A vágy izgató és gyötrő. Uralja gondolatainkat és felborítja életünket. Rejtett mozgatónk, amely teljesen soha nem kiismerhető. A soha azonban relatív: Lisa Taddeo arra tesz kísérletet, megmutassa a vágy különleges útjait. (…) A Három nő történetei a vágy sérülékenységét, összetettségét, egyenlőtlenségét behatóan, érzelmi erővel megjelenítő sztorik. Három feledhetetlen nő és egy kivételes író bemutatkozása: mindannyiuk élményei megerősítenek minket abban, hogy nem vagyunk egyedül.

Az érzelmek hullámvasútján

Talán nem vagyok egyedül a gondolattal, hogy a borítón olvasható “a szenvedély hatalma” alcímet látva elsőre azt feltételeztem, modern, független, feminista nőkről és a kezükben tudatos fegyverként, hatalmi eszközként forgatott szenvedélyről fogok olvasni.

Ám az indianai kertvárosban élő, kétgyermekes Lina, a Fargóban nehéz családi körülmények között tengődő, tizenhét éves Maggie, valamint a gyönyörű, gazdag, igazi business women Sloane története inkább a nemek közti egyenlőtlen viszonyokat, a sokszor drágán megfizetett vágy fojtó szükségességét, a vele járó pillanatnyi testi-lelki szabadság megtapasztalását, következményeit tárja elénk.

A vágyat, mely nem pusztán önmagunk megfogalmazásával, lényünk legmélyének felszínre hozásával, a korlátok lebontásával, a carpe diem érzésével kecsegtet, de ugyanazzal a lendülettel fordít ki magunkból, sarkall kétségbeesett tettekre, visz el a szakadék széléig, vagy foszt meg méltóságunktól. A három nő sorsa olyan, mint a hullámvasút kanyargó sínpályái. Sokszor hátborzongatóan közel kerülnek egymáshoz, máskor pedig teljesen ellentétes irányt vesznek.

Dráma, remény, konklúzió

Lisa Taddeo az érzelmek szélsőséges skáláját, a hatalmi viszonyok méltánytalan kártyáit teríti ki elénk. Egy haldokló házasságot, tiltott románcokat, a szeretetmegvonás okozta kóros állapotot, a szűkebb közösség felelősségét, a kapcsolatok árnyalatait, a szexualitás eklektikusságát. Megtáncoltat bennünket a manipuláció vékony jegén, feltárja előttünk a lélek sérülékenységét, emlékeztet az élet törékenységére, hogy milyen könnyen, a kívülállók számára már a kezdetektől felismerhetően történhet meg a baj, ha nem érkezik időben a segítség, a törődés, az öntudatra ébredés.

És ami a legbravúrosabb az egészben, hogy miközben az írónő ennyi fajsúlyos témával zsonglőrködik, képes az utolsó oldalakig megtartani bennünk a remény csíráját. Végig ott van a másik mérlegtálcán a hit. A fiatalkorban elszenvedett, kezeletlen traumaszörnyek csápjai noha elérnek egészen a jelenig – és ahol csak lehet, összekuszálják a dolgokat – visszahúzódnak, amint a nők csupán halvány jelét is mutatják a törekvésnek, hogy velük bizony nem lehet bármit megtenni.

Nem egyértelmű ugyan, hogy mindenki esetében pozitív kimenetele lesz e végül ennek a tettlegességnek, de az életben sincs garancia semmire. Már önmagában sokszor az is vigasz, ha nem csupán nézői, hanem szereplői tudunk lenni a saját életünknek. Titkon persze vártam a feloldozást, de mint a valóságban, itt is “csak” a tanulság levonása marad, mely sok esetben persze nem olyan elégtétel, ami nyugalmat is hoz a léleknek.

Összességében

Lisa Taddeo debütálása erőteljes, megkapó és nagyon mai. Könyve külföldön New York Times Bestseller, igazi kasszasiker. A tehetséges írónőt olyan ikonok között említik egy újságcikkben, mint Margaret Atwood, vagy Ann Patchett. Brilliáns prózai stílusával és jegyzetkészítésre érdemes, újszerűen izgalmas soraival magával ragadja az olvasót, akiben önkéntelenül is felmerül a szomorú kérdés: vajon ha ezek az események férfiakkal történtek volna meg, akkor is így alakultak volna? Aligha…

Részletek: 

Athenaeum, Budapest, 2019

350 oldal

Fordította: N. Kiss Zsuzsa