A nyár illata könyvbe zárva * Rózsaszirmú nyár értékelő

Katie Fforde könyvei számomra leginkább komfortolvasmányok, és éppen ebben rejlik a titkuk is, hiszen ki ne vágyott volna már arra, hogy egy történet egyszerűen csak kikapcsolja, szórakoztassa, elrepítse?

Caro és Alec romantikus meséje éppen olyan, mintha egy finom, hűsítő limonádét szürcsölnénk a vattacukor ég alatt, és miközben a lábunkat cirógatja a forró nap, mi a nyár legszebb pillanatairól nosztalgiázunk. 

Méltó szezonbúcsúztató

A Rózsaszirmú nyárnál keresve sem találhattam volna tökéletesebb szezonzáró könyvet,  ugyanis Katie Fforde legùjabb regènye igazi strandolòs olvasmány, szerethető karakterekkel, csodàs tájakkal, izgalmas nyomozàssal, különleges illatokkal, intrikákkal ès termèszetesen romantikával. Kedves, könnyed, üdìtő. Pont, ahogy a nyarat szeretjük.

A fülszöveg szerint a vadregényes Skócia kies szegletében egy idős úriember kisegítőt keres a birtokára. Amikor Caro találkozik munkaadója fiával, Aleckel, a nő szíve nagyot dobban. Húsz évvel ezelőtt egy görög szigeten ugyanis már keresztezték egymás útját, és egy feledhetetlen estét töltöttek együtt. Vajon a férfi is emlékszik rá? Akkor elszalasztották a lehetőséget. Most azonban, amikor a birtok megmentése érdekében Londontól Dél-Franciaországig utaznak egy elveszettnek hitt, csodálatos parfüm nyomában, ismét felcsillan a remény. Hiszen hiába telt el több évtized a görögországi nyaralás óta, Alec még mindig érzi azt a bizonyos rózsaillatot…

Tájak és illatok

Mindenekelőtt szót kell ejtenünk a részletes tájleírásokkal bemutatott, lenyűgöző helyszínekről, melyek varázsa észrevétlenül bűvöl el és sodor bele a cselekménybe. Skócia, Franciaország, Anglia, mind mind olyan festői európai országok, ahol talán nem is olyan nehéz újra rátalálni a régi nagy szerelemre. Vagy mégis?

Ezt a nem mindennapi küldetést olyan apró bonyodalmak is tarkítják, mint némi ármány, családi cselszövés, generációk közötti konfliktus, menyegző, szeszélyes karakterek, és mámorító, szereplőket elbódító parfümök. Tulajdonképpen a fő cselekményen túl ez utóbbiak állnak leginkább a könyv középpontjában, amit egyáltalán nem bántam. Szívesen olvastam volna még a különleges illatszerekről és alkotóelemeikről, a parfümőrök munkájáról.

A szerelemhez sosincs késő

De ezen túlmenően Katie Fforde regénye nem is szeretne szólni másról, mint két ember egymásra találásáról és arról az izgalomról, hogy vajon annyi év után még mindig előcsalogatható-e az a bizonyos érzés, melynek részegítő aromája eggyé vált a sziklát beborító vadrózsabokor illatával?

A Rózsaszirmú nyár olvasmányos, andalító, olyan mint egy üvegcse kölni, a forró szellő, a frissítő éjszaka, az érett gyümölcs és a hűsítő víz aromájának palackba zárt esszenciája, melyet elég csupán magunkra permetezni, és máris felderengenek az elmúlt vakációk legszebb emlékei.

Amit kivételesen negatívumként mégis kiemelnék, az a magyarra fordítás kivitelezése. Az egyszerűre és sematikusra sikeredett mondatszerkezetek – mint kallódó bogyós gyümölcsök a szívószálban -, kissé megakasztottak az irodalmi limonádé szürcsölése közben.

Ezt az apróságot leszámítva Katie Fforde még mindig a szórakoztató, bájos történetek szakavatott tollforgatója, és éppen ezért olyan író, akinek tulajdonképpen nem is számít, melyik kötetét vesszük magunkhoz, csalódni biztosan nem fogunk. Ez alól aktuális szerzeménye sem kivétel, úgyhogy amíg tehetitek, ízlelgessétek ezt a remek olvasnivalót úgy, mint a nyár nedűjének utolsó, zamatos cseppjeit.

Részletek:

Libri, 2019
364 oldal
Fordította: Svoboda Róbert