Tarts macskát és ne igyál alkoholt, avagy neves írók tippjei íráshoz

Szeretjük azt hinni, hogy a sikeresség felé vezető út kövei szabályos sorrendben vannak lerakva. De vajon a vágyott elismerés eléréséhez elegendő, ha mindössze követjük a bevált lépéseket?

Nos, ez a cikk nem ennek a kérdéskörnek a realitását boncolgatja, sokkal inkább arra hivatott, hogy megmutassa, még a nagy szerzők számára is ismeretlen a kitaposott ösvény fogalma, és a cseppet sem általános recept megannyi változatos hozzávalóval operál.

Lev Tolsztoj 

Tolsztoj mindenekelőtt egy dologban hitt, méghozzá a korai alkotásban. Mikor tudomást szerzett róla, hogy maga Rousseau is ezt a fajta munkamorált támogatta, csak még bizonyosabbá vált számára, hogy a reggeli tiszta gondolatok értékéhez semmi sem fogható. A legjobb ötletek leggyakrabban ébredés után, még az ágyban, vagy egy frissítő séta során találták meg az orosz irodalom egyik legnagyobb íróját.

Howard Phillips Lovecraft

Ha mégsem testhez álló számodra a reggeli pacsirta szerep, akkor maradj ébren sokáig, mint ahogy azt az egyedi hangulatú horror novelláiról ismert szerző is tette. Lovecraft szerint addig nem is igazi író valaki, amíg ki nem próbálja az éjszakai alkotást, ugyanis ilyenkor olyan varázslatos inspirációk szabadulhatnak fel, melyeket egyébként elnyom a nappalok objektív valósága.

William Faulkner

Kétségtelenül hihetünk egy Nobel-díjas író szavának és megfogadhatjuk azon tanácsát, mely mindössze három egyszerű szóból áll: olvasni, olvasni, olvasni! A 20. század legnagyobb hatású irodalmi alakja azt tanácsolja, hogy ne válogassunk az olvasmányok között, jöhet klasszikus, vagy ponyva, jó is és rossz is, a lényeg, hogy kísérjük figyelemmel, hogyan csinálják mások. „Csakúgy, mint egy asztalos, aki tanítványként dolgozik és tanulmányozza a mestert. Olvass!”

Ernest Hemingway

Noha a drága jó Ernest az úgynevezett elveszett nemzedék jeles tagja volt, nem vádolható azzal, hogy ne lett volna következetes. A szerző szerint az a legjobb megoldás, ha egészen addig abba sem hagyjuk az írást, amíg nem érezzük azt jónak. Hemingway egyébként tartotta is magát ehhez, sőt, igyekezett mindig tiszta tudatalattival hozzákezdeni a következő sorhoz. Ragaszkodott hozzá, hogy magára hagyja a történetet, amíg nem jön el egy újabb reggel, így az irányító gondolatok nem falták fel az ihlet szülte mesterművet.

Margaret Atwood

A szolgálólány meséjének szerzője egyemen is oktatja azt az írástechnikát, melynek elengedhetetlen alapfeltétele a fáradhatatlanság és a kitartás. “Just do it.” – így hangzik a neves írónő szlogenje, mely arra sarkall minket, hogy ne hagyjuk magunkat, folytassuk, még akkor is, ha nem tartjuk kellően jónak az eredményt.  “Ülj le! Nyisd meg a számítógépet, és írj le néhány szót, aztán még néhányat és ezt ismételd meg 15 percenként, vagy óránként. Így lehet csak írni.” Hát, az írónő nem sok választási lehetőséget adott, az egyszer biztos.

F. Scott Fitzgerald

Lehet, hogy épp A nagy Gatsby születése során jutott a szerző eszébe az a korszakalkotó tipp, mely még véletlenül sem engedi a toll és a whiskys pohár egy időben történő emelgetését. Fitzgerald úgy véli, a legjobb, amit tehetünk, ha egy nagyobb lélegzetvételű történetnél – melyhez elengedhetetlen a kellő figyelem és koncentráció – nem élünk az alkohol adta pszichedelikus lehetőségekkel, még az írói válság kellős közepén sem.

Muriel Spark

A skót írónő a macskákra esküszik. Ha mélyrehatóan szeretnél egy adott témát tanulmányozni, mindenekelőtt szerezz be egy nyávogó négylábút, aki szívesen tölti idejét az asztali lámpa fénye alatt. De miért is olyan jó ez? A macska elégedettsége átragad annak poéta gazdájára, a nyugalom hatására pedig az értő tudat fokozatosan nyitottabbá válik. Spark szerint már a macska jelenléte is elég, hogy koncentráltak legyünk a munka során. Bárcsak tényleg ennyin múlna… 🙂

 

forrás ITT
kiemelt kép ITT