Szerzők és bukásaik, avagy miért ne dobd el végleg a tollat, ha bizonytalan írópalánta vagy

Winston Churchill szerint a siker az, amikor egyik hibát a másik után követjük el a lelkesedés elvesztése nélkül. Vajon ez a hozzáállás volt a kulcs azon írók esetében is, akiket – bár ma már elismerés övez -, nem is olyan rég még kudarcok kísértettek? Mind tudjuk, hogy a sikersztorik mögött megpróbáltatások sorozata bújik meg, melyek ha engedjük, akár még inspirálhatnak is, és erőt adhatnak az álmaink felé vezető rögös úton. 

Margaret Atwood sosem fejezte be regényét

Margaret Atwood ma már a disztópikus irodalom koronázatlan királynője, de vajon gondoltuk volna, hogy nem is olyan sokkal a Szolgálólány meséje megírása előtt beletört a bicskája egy regénybe? Még egy könyvíró nyaralásra is elutazott, de a gondolatébresztő séták nem hozták meg a várt eredményt. A regényt – melyet elkezdett, és mely miatt tulajdonképpen elvonult – képtelen volt befejezni. A kudarc után fogott bele korunk legnagyobb hatású könyvébe, Fredé történetébe, melyből azóta díjnyertes televíziós sorozat készült.

J.K. Rowling kilátástalan körülmények között írt

Rowling sikersztorija legalább olyan hangzatos, mint az általa megteremtett Kis Túlélőé, és legalább annyira ismeretes is. Noha a kiadók nem voltak kíváncsiak erőfeszítéseire, ő folytatta az írást akkor is, amikor jól tudta, arra sincs elegendő pénze, hogy újabb kéziratkötegeket adjon postára. Ha nem lett volna kitartó, ma nem ismernénk ezt az elképesztő varázsvilágot, és talán sosem élvezhetnénk Robert Galbraith lebilincselő nyomozásait sem. Mi ez, ha nem a lehető legjobb példa a kitartásra?

Stephen King Carrie című szerzeményét harmincszor utasították vissza

Amikor ilyen híreket olvasok, mint a fenti szalagcím, kedvem lenne utólag meginterjúvolni azokat a bizonyos kiadókat, és kifaggatni őket, egy tízes skálán mennyire bánják döntésüket. Mielőtt a horror atyjának írása sikeres lett volna, Stephen King olyannyira csalódott volt miatta, hogy még a szemétbe is kidobta. Harminc elutasítás után ezen senki sem lepődik meg. King irodalmi univerzuma ma nem létezne, ha a felesége akkor nem lép közbe. A megmentett Carrie kézirat azóta az írói diadal, és egy tekintélyes életmű jelképes szimbóluma.

Mary Shelley könyvét nem kímélték a kritikusok

Mind ismerjük Mary Shelley rendkívüli hatású munkáját, a Frankensteint, mely még ma is a korai science fiction irodalom egyik legmeghatározóbb darabja. Azonban akadnak a szerzőnőnek olyan írásai, melyek nem feltétlen kaptak elegendő figyelmet. Ilyen például a The Last Man, melyet a kor kritikusai finoman szólva sem kíméltek, holott legalább olyan kiemelkedő, mint a modern Prométheusz. A könyv egy időre le is került a polcokról, hogy aztán 1965-ben újból nyomdába küldjék.

A kiadók nem akarták megjelentetni  J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura klasszikusát

Amikor J. R. R. Tolkien monumentális fantasy eposzának megjelentetésére került sor, a kiadók nem voltak biztosak abban, hogy a dolog valóban működni fog. Úgy vélték, több ezer fontot is veszíthetnek azzal, ha megpróbálják értékesíteni ezt a terjedelmes szerzeményt. A kezdeti félelmek után a Gyűrű Szövetségét 3500 példányban adták ki, és az első hat hét alatt elfogyott, ami akkoriban jelentős mérföldkőnek számított.  A jelenből nézve már komikus a feltételezés is, hogy egyáltalán létezett olyan személy, aki megkérdőjelezte Tolkien sikerét..

És hogy mit tanulhatunk tőlük?

Az, hogy még nem sikerült elérned a céljaid, nem jelenti azt, hogy sosem fogod. Csináld csak szorgalmasan, amit szeretsz, ami boldoggá tesz, és tanulj a kudarcaidból. Ha felteszed magadnak a kérdést – Mihez kezdenék, ha nem ezt csinálnám? – és csak kongó üresség a válasz, akkor biztos lehetsz benne, hogy jó úton jársz, csak még nem jött el a te időd. Miért is adnád hát fel? 🙂

 

kiemelt kép ITT