Ezeket a magyar kortárs regényeket szerettétek

Nemrég közvéleménykutatást hirdettem a Fyvone blog facebook oldalán, ahol készséggel megosztottátok, számotokra melyek azok a kortárs magyar könyvek, melyek meghatározó olvasmányélményként élnek az emlékezetetekben. Ezekből, a ti ajánlásaitokból készült ez a bejegyzés. 🙂

Szurovecz Kitti: Sokszívű (Athenaeum)

Azzal, hogy valakinek hazudsz, elveszed tőle a lehetőséget, hogy döntsön az életéről.

 

Annabellának ​két élete van: két lakhelye, két állása, két baráti köre és nem utolsósorban: két szerelme. Az évek során mesterien megtanulta különválasztani a világait és elrejteni kínzó lelkifurdalását, ám egy nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden megváltozik… Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára – akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik –, úgy érzi, új családra lelt… Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni?

A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma.

Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen.

Réti László: Falak mögött (Könyvmolyképző)

Vannak emberi érzelmek, amelyek erős motivációt jelentenek – bár ezek egyikét-másikát elítélően emlegetik.
De attól még kiváló ösztönzők.
Mint például a bosszú.

 

Európát ​szíven találta a két évtizedes migrációs hullám. A kontinens bezárkózott Sötét korszak köszöntött ránk. A kontinens déli- és keleti határát hat méter magas építmény, a Fal szegélyezi. Kétszáz méterenként őrtornyok állnak géppuskákkal, mesterlövészekkel.  Tűzparancs van érvényben.  Ezrek halnak meg, mert megkísérlik átmászni vagy áttörni a falat. A kontinenshez tartozó szigetvilágot fel kellett adni. Szicília, Kréta, Ciprus, Málta – mind elvesztek. Földjükön anarchia tombol, nincs jog, nincs rend, csak forrongó, reményvesztett embertömeg.

Radnai Margit az Európai Bevándorlási Hivatal tapasztalt ügynöke ebben a világban próbálja megvédeni azt, ami számára igazán fontos. A saját elveiért áll ki, akárcsak a többiek: a budapesti egyetem fiatal, radikális elveket való tanára, a New York-i könnyelmű oknyomozó újságírónő, és a világszerte körözött, hidegvérű muszlim terrorista. Négyük élete egyre gyorsuló pályán tart egymás és talán a katasztrófa felé.

Réti László izgalmas akcióregénye a nem is oly távoli, sötét jövőbe visz minket.
A szerző volt rendőrnyomozó, minden szava hiteles, amikor arról ír, ami vérre megy.

Péterfy Gergely: A kitömött barbár (Kalligram)

Márpedig ami nincs, az csak az ördög műve lehet.

 

“Péterfy Kazinczyja olyan ember, aki mérhetetlen tudásszomjával, tehetségével, esendőségével (és szabadkőművességével) egyedül áll egy olyan világban, amely ostobaságával, előítéletességével és maradiságával elviselhetetlen súllyal nehezedik rá.” /Kuszma/

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei sorozat (Könyvmolyképző)

Róza néni azon ősi házisárkányok rendjéből való, akik fiatal leányokat rabolnak, és a barlangjukban halálra hímeztetik őket.

 

Budapest, ​1896.  A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon.

A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.

Grecsó Krisztián:Vera (Magvető)

Mert ő biztos benne, hogy ez a lázongó, fájdalmas, izzó rész, ami a gyomrában jött létre valahol, ami egyszerre gyönyörű és rettenetes: ez felnőtt dolog.

 

Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja?

Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés (Magvető)

Ha nem ejti el az artista a buzogányt, az nem igazi mutatvány. Az addig kézügyesség. Az a csoda, ha leesik, de nem baj.

 

Vajon a család jelentheti-e nekünk az otthont az időben, vagy minden alkalommal újra meg kell küzdenünk ezért az otthonosságért? Grecsó Krisztián történetei legszemélyesebb emlékeinket idézhetik fel: a nagymamákkal töltött nyarakat, a szabálytalan karácsonyestéket, az önálló élet első bizonytalan lépéseit, a hosszú vágyakozásokat és a rövid találkozásokat.
A szerzővel ismerős terepen barangolhatunk, mégis minden más. A falu és város közötti kulturális váltások megélése, a helyekhez és helyzetekhez való visszatérés ambivalenciája most is ott van az írásokban, de mindent közelről látunk, így a történetek egyszerre komikusak és drámaiak.
A Harminc év napsütés – az író első tárcanovella-gyűjteménye – olyan, mint egy varázslatos kalendárium, benne a generációk közötti kommunikáció lehetőségei és lehetetlenségei, a velünk élő múlt kiismerhetetlen történetei.

Romsics Ignác: Magyarország története (Akadémiai)

Nagy előnye, hogy nem csak a történéseket, hanem a társadalmi viszonyokat, az adott korszakok mindennapi életét is tàrgyalja. Így nem csupán azt tudjuk meg, mi történt az adott történelmi időszakban, hanem azt is, hogy milyen hely volt országunk akkoriban.  /Public_Not/

 

A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

Dragomán György: Máglya (Magvető)

Csak onnan tudod, hogy mégis elaludtál, hogy felébredsz.

 

Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven.

A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből.

A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót.

Gárdos Péter: Hajnali láz (Libri)

– A lélekről szeretnék önnel beszélni, főorvos úr.
Lindholmnak az álla és az orra volt megvilágítva.
– Az fura jószág.

 

Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin… Reggeltől estig ír – levelet, verset, cikket –, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást.

És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz – nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet – az élet szerelmes regénye.

forrás ITT