A női egyenjogúság irodalmi úttörői – feminista írónők régen és most

A hétvége egyértelmű csúcspontja, vagyis a Mary Shelley életéről szóló film inspirálta ezt a cikket, több szempontból sem véletlenül: nő írta, nő rendezte, női producer finanszírozta miközben a világirodalom egyik legmeghatározóbb írónőjéről szól.

A Frankenstein szerzőjét piedesztálra állító, egyértelműen feminista üzenetet hordozó életrajzi alkotásnak köszönhetően most olyan csodálatos nőkről olvashattok, akik merték hallatni hangjukat egy férfiak uralta művészeti világban is.

Mary Wollstonecraft

Talán nem is véletlen egybeesés, hogy az első feminista filozófusként és szerzőként ismert nő nem más volt mint a páratlan Mary Shelley édesanyja. Mary Wollstonecraft innovatív politikai és társadalmi gondolkodónak számított a 18. századi Angliában. Egyike volt az első olyan hölgyeknek, akik nyíltan közzétették nevüket írásaikon, így Wollstonecraft sem bújt álarc mögé, amikor megjelent A nők jogainak követelése című, oktatást szorgalmazó munkája. Tulajdonképpen ő volt az, aki elkezdte azt az elképesztő munkát, melyet a soron következő fantasztikus alkotók mára egy sajátos irodalmi műfajjá tökéletesítettek.

Jane Austen

Jane Austen valószínűleg minden idők leghíresebb angol írója. A szerzőnő a 19. század elején jelentette meg műveit, de bármennyire is szerette volna, még élt, egyikre sem került fel a neve. Az Értelem és érzelem kiadványon szellemi tulajdonosként mint a “A hölgy” szerepelt, a későbbi alkotásain pedig már csak annyi állt, hogy az Értelem és érzelem szerzőjétől. Austen egy évtizeddel a halála után vált közismertté, és neve végleg összeforrt az általa alkotott, független, véleményüknek hangot adó ikonikus hősnökével Elinor Dashwoodtól egészen Elizabeth Bennet-ig.

Louisa May Alcott

Louisa May Alcott jegyzi minden idők legnépszerűbb klasszikus lányregényét, a Kisasszonyokat. Amikor a könyv a 19. század végén kiadásra került az olyan karakter, mint Jo March- fiatal, önfejű, eltökélt szándéka, hogy a saját igazát érvényesítse – példátlan volt az irodalomban.  Ez volt az egyik ok, amiért a 20-21. századi lányok beleszerettek a történetbe. Jo és nővérei mély igazságokat tártak fel a fiatal lányok családi és szerelmi kapcsolatairól, úgyhogy joggal nevezhetjük az írást feminista diadalnak.

Virginia Woolf

A legendás Virginia Woolf a 20. század londoni művészvilágának meghatározó szereplője volt,  köszönhetően jól fogadott regényeinek és esszéinek, mint például az Orlando, a Mrs. Dalloway vagy a Saját szoba.  Az 1970-es évek feminista mozgalmában Woolf komplex női karakterei szimbólumokká váltak. Még az írónő hírneve inkább mentális egészségügyi problémáiban és öngyilkossággal való küzdelmében gyökerezik, addig kitűnő művei az egyenlő bánásmódra, a nők megbecsülésére késztetik olvasójukat.

Maya Angelou

Maya Angelout főként önéletrajzi ihletésű írásairól ismerik, különösen  a Tudom, miért énekel a rab madár alkotásáról, mely Angelou ifjú éveinek történetét mutatja be. A múltbéli traumák, a szexuális bántalmazás, a rasszizmussal kapcsolatban megélt negatív tapasztalatok mellett az írónő sötét erők feletti végső diadalát is papírra vetette.  Az 1969-ben megjelent mű amellett, hogy megváltoztatta a feminista irodalom megítélését jelenleg is oktatási tantervek olvasmánylistáinak részét képezi.

Margaret Atwood

Az Emmy-díjas sorozattá avanzsált A szolgálólány meséje könyv Margaret Atwood  pályájának egyértelmű csúcsa és nem mellesleg a modern feminista mozgalom mérföldköve. A poszt-apokaliptikus dráma a szolgálólány, Offred viszontagságos életét követi nyomon, aki egy totalitárius társadalomban igyekszik kivívni jogait. Ez a nagyívű, erőteljes, szomorúan aktuális történet meghatározó irodalmi jelkép az egyenlőség hirdetői számára.

Malala Yousafzai

A Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emlékíró szerzeményeivel azért küzd, hogy a fiatal lányok szerte a világon megfelelő színvonalú oktatásban részesüljenek. 2012-ben tálib szélsőségesek merényletet követtek el ellene, miközben egy iskolabuszon utazott. Több találat is érte, de csodával határos módon túlélte az életveszélyes sérüléseket. A merénylet után Angliában hozott létre egy alapítványt, mely célul tűzte ki a lányok és gyermekek taníttatását.

kiemelt kép ITT