Mindenkinek joga van a saját életéhez – Cameron Post rossz nevelése értékelő

Nehéz úgy értékelést írni egy kötetről, hogy több nap után sem sikerül szabadulni a hatása alól. Amikor megérkezett a posta a kiadvánnyal még nem tudtam, hogy az év egyik legmeghatározóbb olvasmányélményét rejti a csomag. Hatalmas volt a hype a könyv körül, és ez engem mindig valahogy óvatosságra int. Most már persze tudom, nem volt okom a félelemre. 

A történetről

Aki azzal a hittel veszi a kezébe a Cameron Post rossz nevelését, hogy egy könnyed LMBTQ témájú romantikus regényre sikerült szert tennie, azt el kell keserítsem. Ehelyett a vágyálom helyett azonban annyi, de annyi minden értékesebb kincs bújt meg ebben a regényben.. kár lenne bárkinek is kihagynia.

A történet szerint a tizenéves Cameron Post szülei meghalnak egy autóbalesetben, miközben ő a legjobb barátnőjével csókolózik a szénapadláson. 
Cam a szülei halálát követően mélyen vallásos nagynénjéhez és régimódi nagyanyjához költözik. 
Nagynénje azonban elhatározza, hogy „helyrehozza” unokahúgát és egy keresztény iskola bentlakásos nevelőprogramjába küldi..

Fontos téma, méltó kivitelezés

Mindenekelőtt fontos kiemelnem, hogy a könyv stílusa páratlan, Cameron hangja az első oldaltól kezdve megnyerő, érzékeny, szimpatikus. Az írónő által teremtett, gyermekkori nyarakat idéző kezdeti atmoszféra lebilincselő, és ez az érzékletes, filmszerű, aprólékos leírás az egész történetet áthatja.

Valószínűleg ebben nagy szerepe volt annak is, hogy Emily M. Danforth tulajdonképpen a saját életéből merített ehhez a rendkívül hiteles regényhez, hiszen saját szexualitása felfedezése közben hasonló akadályokkal találta szemben magát, mint Cameron.

Egyedül a mi feladatunk eldönteni, kik is akarunk lenni

Ez a könyv úgy képes kiszakítani a hétköznapokból, hogy nem szól másról, mint épp magáról a rideg valóságról. Egy olyan világról, ahol a legtöbb platformon az egyenlőséget hirdetik, mégsincs jogunk az érzéseinkhez, ahol úgy neveltek bennünket, hogy bizonyos tetteink – bármennyire is nemesek – szörnyűségeket szabadíthatnak nem csak ránk, de szeretteinkre is. Ez egy olyan világ, ahol a többségi elvárásokkal szemben nem rúghat labdába a mi egyszemélyes valóságunk. Pedig itt nincs másról szó, mint emberek közti egyszerű, olykor esetlen, olykor bűnösnek vélt, de tiszta, őszinte érzelmekről…

Cameront az iskolákba!

A Cameron Post rossz nevelését jó szívvel ajánlanám iskolai nyári olvasmánynak, mert nincs benne olyan téma, mely ne foglalkoztatná a fiatalokat. Önmagunk, érzéseink, határaink felfedezése, a szexualitás kérdésköre, a felnőtté válás, a lelki bántalmazás, a szerelem, bajtársiasság, tapasztalatszerzés. Csak néhány dolog, amelyről ha többet beszélgetnénk talán egyáltalán nem volnának olyan embertelen intézmények, ahol még azelőtt meggyűlöltetik a fiatalokkal saját magukat, hogy egyáltalán ráleltek volna arra, kik is ők valójában.

A feltétel nélküli elfogadás története ez, hogy mások élete – bárhogyan is éljék azt – nem a miénk, így nem is a mi tisztünk eldönteni, milyen sorsot választanak, úgy pedig különösen nem, ha az ítélkezés vagy a rosszindulat irányítja gondolatainkat.

Elismerésre méltó objektivitás

Éppen a mássággal élőket ért rengeteg negatív megnyilvánulás miatt volt számomra üdítő, hogy az írónő mennyire meg tudta őrizni a hidegvérét. Az árnyaltság így a kötet minden szereplőjére kiterjedt. Egyetlen sor erejéig sem éreztem, hogy a keresztény átnevelő iskola dolgozói lennének főhősünk ősellenségei. Sikerült úgy ábrázolni a karaktereket, hogy valóban elhittem motivációikat, attól függetlenül, azok milyen tetteket váltottak ki.

Ez a fajta “semlegesség” nem vesz el a mondanivaló erejéből, ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy egyfajta objektív szemléletre tegyünk szert akkor is, ha egyébként meg van a véleményünk mind a vallás mind pedig a nemi hovatartozás témáját illetően.

Összegzés

A könyv tehát nemcsak a Cameronnal azonosulóknak nyújt reményt. Toleranciára, nyitottságra, elfogadásra készteti a másik oldalt, mely hozzáállás elengedhetetlen ahhoz, hogy levegyük a terhet embertársainkról.

A Cameron Post rossz nevelése számtalan jelentős témát felölel, nem siklik el egyik mellett sem felszínesen, éppen ezért tud bizakodásra okot adni, együttérzést és megoldást nyújtani az LMBTQ csoport fiataljainak.

Részletek: 

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Oldalszám: 440

Fordította: Todero Anna
Értékelés:
5/5*