Kötelező könyvek egy kezdő író könyvtárába

Bár az írás mesterségét – pontosabban azt a küldetéstudatot, melyet magába foglal – nem lehet csak úgy egy könyvből elsajátítani, több olyan művel is találkoztam már, melyek jó alapismeretet nyújthatnak akár életcélként, akár hobbiként tekintünk az írásra.

Varga Bea : A siker tintája

Kreatív ​írás alapmű a szórakoztató irodalomban. Írástechnika, szakmai alapok, sikerreceptek. Az izgalmas témák rendhagyó módon kerülnek terítékre, ugyanis ezt a könyvet nem elolvasni, hanem lapozgatni kell. Két nagyobb úton haladhatsz, az egyik a kezdő, másik a gyakorlott íróknak szól. Lapozz oda, ami kíváncsivá tesz!  Kalandra fel! Ismerd meg a könyvkiadás titkait!

 

 

Mario Vargas Llosa: Levelek egy ifjú regényíróhoz

Egy nagy író vállalkozik ebben a könyvben olyasmire, amire senki – föltárja hivatásának regénytechnikai és lélektani műhelytitkait. Ritka ajándék ez az önzetlen föltárulkozás. A szerző nagy nemzetközi irodalmi díjak birtokosa, olyan függönyök és díszletek mögé vezeti az érdeklődőt, amelyek mögött a művészet legnagyobb talányai rejtőznek, és ahonnan élményekkel gazdagon térünk vissza mindennapi világunkba.

 

Gárdonyi Géza : Titkosnapló 

Ez a napló nem szégyenteljes kis titkok lerakódóhelye. A feljegyzések az író háború alatti nehéz életét, becsületes, kemény tartását őrizték meg, s meglepetésként egy művészi „átváltozásra” való törekvést. Váratlan esztétikai felismeréseit, népszerű filozófiáját, újító munkamódszerét, műhelygondjait ismerhetjük meg. S e kötetnek talán legfőbb érdeme, hogy felidézi Gárdonyi Géza szógyűjtő és szóteremtő szenvedélyét, s tanulói alázatát.

 

Stephen King: Az írásról

1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról – hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről –, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd arról, hogy a Carrie jelentette az áttörést 1974-ben. 

 

Kulia Cameron: A művész útja

A művész útja olyan mű, melynek olvasása által minden érvényesülni, alkotni kívánó ember gazdagodik. Julia Cameron abból az alapvető nézetből indul ki, hogy a kreativitás megnyilvánulása az életünk természetéhez tartozik. Leleplezi egy sereg kreativitás-torlasz valódi okát, köztük a gondolkodásunkat szűk korlátok közé szorító téves hiedelmeinket, félelmeinket, merényleteinket, káros szenvedélyeinket és más, gátló erőket, hatásokat.

 

Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Murakami Haruki 1982-ben az írói mesterséget választva eladta a dzsesszbárját, és hogy megőrizze kondícióját, futni kezdett. Egy évvel később már végigfutotta az Athén-Marathon távot, és ma, számtalan triatlonnal, versennyel, tucatnyi regénnyel a háta mögött, érzi, hogy a sport legalább olyan hatással van írói munkásságára, mint az erőnlétére. A rendszeres sport ürügyén nincs hiány témában: felidézi, hogyan lett író, számba veszi legnagyobb sikereit és csalódásait, lemezgyűjtő szenvedélyét, örömeit, hogy ötvenen túl is javítható a fizikai teljesítmény, majd a szembesülést, hogy az emberi erő bizony fogy.

 

Alexander Steele: Kezdő írók kézikönyve

E kézikönyv az írás mesterségének fogásait gyakorlatiasan, közérthetően és szórakoztató módon tanítja meg az olvasóknak, akik maguk is írók, vagy legalábbis azzá szeretnének válni. A kötetet a híres New Yorki Gotham Irodalmi Műhely oktatói jegyzik, szerkesztője az iskola dékánja, Alexander Steele

 

kiemelt kép: pixabay